Kérdőív a tehetséghálózati műhelybeszélgetésekről
2018. december 6-tól 2019. november 7-ig 23 műhelybeszélgetés valósult meg, melyek eredményességére vonatkozóan kérdőíves kutatást valósítottunk meg.
A műhelybeszélgetések céljai:
- A tehetségpontként való működés specifikus értékeinek, konkrét jellegzetességeknek, valamint arculati elemeinek a felszínre hozása.
- A tehetségpont létből fakadó sajátos, egyedi értékeknek a megerősítése, a jó lokális, térségi és szakágazati együttműködési gyakorlatok felmutatása és a megosztása.
- A regisztrált, akkreditált és kiválóan akkreditált tehetségpont minőségbeli különbségeinek a meghatározása; ötletgyűjtés a jövőbeni minősítések esetleges új irányvonalainak meghatározásához.
- A tehetségpontok valós együttműködéseinek serkentése; az intézményvezetők, fenntartók szorosabb bevonásának ösztönzési lehetőségei a tehetségpontok működésébe.
- Jó gyakorlatok bemutatása, elsősorban a tehetségpontnál zajló tehetséggondozó munka nehézségeit jól kezelő, pozitív eredményeket felmutatni tudó példák megismertetése.
A tehetséghálózati műhelybeszélgetésekről a tehetségpontok által kitöltött kérdőív eredményei alapján az alábbiakról számolhatunk be:
1. A műhely hozadéka – hozzájárulás a tehetségpontok / tehetségsegítő tanácsok egyedi értékeinek megerősítéséhez
A műhelybeszélgetések azáltal érték el az egyedi értékek megerősítését, hogy lehetőséget adtak szakmai kapcsolódásokra, tudásmegosztásra, összehasonlításra.
2. A műhely hozadéka – hozzájárulás a tehetségpontok / tehetségsegítő tanácsok egyedi értékeinek megerősítéséhez
A válaszadók 88,2%-a nyilatkozott úgy, hogy a műhelybeszélgetések hozzájárultak a tehetségpontok/tehetségsegítő tanácsok hálózati aktivitásának erősítéséhez. A válaszolók 10,2 %-a közepesnek ítélte a hozzájárulás mértékértékét, 1,6 %-a gondolta úgy, hogy egyáltalán nem volt ilyen hatása a műhelybeszélgetéseknek.
3. A műhely hozadéka – hozzájárulás a tehetségpontok / tehetségsegítő tanácsok tevékenységének minőségi fejlődéséhez.
Ebben a részben a műhelybeszélgetések tehetségpontok/tanácsok fejlődésére gyakorolt hatását tekintjük át.
Az első helyen leggyakrabban említett fejlődési tartalom az információ, tudásmegosztás, ismeretszerzés, újdonságok, horizontális tanulás volt, melyet a válaszadók 27,8%-a említett.
A második leggyakrabban említett tartalom az első helyen a jó gyakorlatok megismerése és átvételének lehetősége, illetve a műhelybeszélgetés óta már megtörtént átvétele volt, ezt a válaszadók 25,9%-a tette az első helyre. A 2., majd a 3. helyen „előre jött” a motiváció, inspiráció a „jó gyakorlatok” kategória rovására, és a tudásmegosztás kategóriával együtt került az élre.
4. Érdemes-e szervezni műhelybeszélgetést a jövőben?
A tagok szeretnék a folytatást, számos műhelytéma javaslat érkezett, amelyeket a jövőbeni tervezéskor figyelembe vehetünk.
Legtöbben a műhelyek gyakorlati jellegének további erősítését óhajtják, részint további jó gyakorlatok, módszerek megosztásával, részint a műhelyrésztvevők eszmecseréjével, közös gondolkodásával. Szintén számos javaslat szólt a homogénebb műhelyek szervezésére, melynek szempontjai között a fenntartói azonosság, a szakterület- vagy tantárgyspecifikus jelleg, valamint az intézményi nevelés szintjei szerinti csoportosulás jelentek meg leggyakrabban. Utóbbiak közül az óvodai tehetséggondozásra érkezett a legtöbb javaslat.
5. Belső igény a műhelybeszélgetésen való részvételre
A résztvevők 66,4%-a akkor is részt vett volna a műhelybeszélgetésen, ha a Matehetsz nem hívja meg a tehetségpontokat/tanácsokat egy csoportos tehetségsegítő programba.
Konklúzió
A tehetséghálózati műhelybeszélgetések megszervezése jó és hasznos kezdeményezésnek bizonyult. A tehetségpontok akkreditációjának, tehetségsegítő tanácsok aktivitás követésének tapasztalatai azt mutatják, a kapcsolatfelvételben, az együttműködésben, a hálózatosodásban rejlő lehetőségeket nem használja megfelelően a szervezetek nagy része. A műhelysorozat fórumot teremtett ahhoz, hogy nagyobb figyelem irányuljon azokra a folyamatokra, amelyek a mindennapi működés során elsikkadnak:
- a tehetségpontok meglévő értékeinek a megerősítésére,
- a hálózati aktivitás facilitálására,
- a tapasztalatok cseréjére.
Ezeknek a folyamatoknak a legfőbb katalizátora a személyes találkozás és személyes kapcsolatok létesítése, ezen keresztül a tudásmegosztás, a horizontális tanulás lehetősége, a mások munkájába, nehézségeibe, megoldásaiba való betekintés, mindeközben a saját értékek felismerése.
A műhelyek szervezésekor kitűzött célok teljesültek.
A kérdőíves visszajelzés eredményei megerősítik, hogy igény van ilyen típusú programok szervezésére.